Nem bántja a szemét?

Körös-szögi
hulladékgazdálkodási program

uszt
Pacman hulladékgyűjtés

Játssz velünk!

Segíts Te is összegyűjteni a szemetet Szarvas utcáiról! Most Te lehetsz a kukásautó sofőrje.
A feladatod csupán annyi, hogy elkerüld a téged üldöző szemétszörnyeket.

PACMAN

Projektgazda

Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás

projektgazda tépkép

A projektgazda a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása, melynek székhelye Szarvason található. A kistérség három várost (Gyomaendrőd, Kondoros, Szarvas) és a környező kistelepüléseket (Békésszentandrás, Csabacsűd, Hunya, Kardos, Örménykút) tömöríti. Jelen projektben öt település - Szarvas, Gyomaendrőd, Kondoros, Csabacsűd, Kardos – csaknem 40 ezer lakosa érintett.
A térség fontos jellemzője a kiváló természeti adottság: a Hármas-Körös és holtágai hosszan kanyarognak itt. E gyönyörű környezet megóvása még inkább szükségessé teszi a megfelelő hulladékgazdálkodást.
A Körös-szögi Kistérség települései az élet számos területén hosszú évek óta sikeresen működnek együtt. Egyebek mellett a közoktatás, a szociális és gyermekjóléti ellátás és a hulladékgazdálkodás terén is jelentős közös sikereket mondhatnak magukénak. Gyomaendrődön működik a Dél-Alföld egyik legkorszerűbb hulladékkezelő műve, melyet a tulajdonos települések önkormányzatai által létrehozott gazdasági társaság üzemeltet.
A térség az elmúlt években nagyot lépett előre a hulladékgazdálkodás terén. Idén márciusban ugyanis befejeződött a települési szeméttelepek rekultivációja, melyet szintén pályázati források bevonásával valósítottak meg.
Jelen projekt megvalósítása újabb jelentős lépés a korszerű hulladékgazdálkodás felé.

Miért előrelépés a projekt?

Mert az anyag nem vész el, csak átalakul

Jelen projekt megvalósítása újabb jelentős lépés a korszerű hulladékgazdálkodás felé. Kistérségünkben minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy csökkentsük a keletkező hulladékhegyeket, hiszen olyan eszközök és szolgáltatások kerülnek bevezetésre, amelyek igénybevételével kényelmesen gondoskodhatunk környeztünk tisztán tartásáról, miközben szemétszállítási díjaink is csökkenhetek.
A kukákba dobott hulladékkal fontos és hasznos nyersanyagot veszítünk el, ami így kikerül a természetes körforgásból és ezáltal komoly környezetterhelést jelent. Szelektíven gyűjtve azonban másodnyersanyagként hasznosítható, így az anyag nem vész el, csak átalakul!
A szelektív hulladékgyűjtés története szinte egyidős az emberiséggel, annak növekvő energiaigényével. A hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése, működtetése az önkormányzatok és a Körös-szögi Kistérség feladata. A lakosság lehetősége, hogy mindezen szolgáltatásokat igénybe vegye, így a hulladék mennyiségével arányos hulladékkezelési díjat fizet majd.  A rendszer sikerének elengedhetetlen feltétele, hogy a gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, komposztáló edények ingyenesen rendelkezésre állnak, vagyis, lehetőség van a díjcsökkentésre, ha valaki úgy dönt, hogy a havi szemétszállítási költségein változtatni szeretne.

Illeszkedés a nemzetközi célkitűzésekhez

Magyarországon becslések szerint évente 20-30 millió tonna hulladék keletkezik. Uniós összehasonlításban ez a középmezőnyt jelenti, ám az újrahasznosítás aránya nálunk az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb.
A 2012. októberében elfogadott hulladéktörvény jelentős előrelépést hozott. Ez a törvény végre nálunk is kimondta az Európai Unióban elfogadott alapelvet: a lehető legkevesebb hulladék kerüljön a lerakókba, s a lehető legtöbb az újrahasznosítókhoz.
Az EU irányelve alapján 2020-ig az üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrafeldolgozásának mértékét 50 százalékra kell emelnünk. A cél tehát az, hogy egyre nagyobb mértékben elterjedjen a szelektív gyűjtés.
Magyarországon az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. szervezi és irányítja azoknak a közszolgáltatóknak a munkáját, melyek a lakosságtól begyűjtik és az újrahasznosítókhoz eljuttatják a szelektíven gyűjtött hulladékot. A kft. különböző kampányok szervezésével is népszerűsíti a szelektív gyűjtést.
A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának projektje jól illeszkedik az országos hulladékgazdálkodási célkitűzésekhez. A komposztálók, biokukák, szelektív gyűjtőszigetek kiváló eszközök ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célt: növeljük az újrahasznosított hulladékok arányát.

Mit? Hol? Miért?

Projekt elemei helység szerint

  • 2400 db kisebb háztartási komposztáló, 100 db nagyobb háztartási komposztáló edény, (Gyomaendrőd, Szarvas, Kondoros)


  • 2 db mobil aprító (Kondoros, Szarvas)

  • 5086 db biokuka kihelyezése (Szarvas, Gyomaendrőd, Kondoros minden kertes családi ház)
  • 12-vel több gyűjtősziget (31-ről 43-ra nő a száma) 1000 lakosra jut 1 (Szarvas, Gyomaendrőd, Csabacsűd, Kardos, Kondoros)


  • Új hulladékudvar létesítése (Kondoros)

  • 3 db szelektív hulladékgyűjtő autó (Szarvas, Gyomaendrőd, Csabacsűd, Kardos, Kondoros)

  • 1 db konténerszállító jármű (Szarvas, Gyomaendrőd, Csabacsűd, Kardos, Kondoros)


  • 1-1 új komposztáló létrehozása (Szarvas és Kondoros)

Mit tehetek én?

Felveszem a kesztyűt - szétszedem a szemetem

Pénz beszél

DE MIÉRT IS?

A mai pénzben kifejezett világban ki az, aki önként és dalolva csökkenti a hulladékát úgy, hogy ez közvetlen anyagi haszonnal nem jár számára? Maximum a „zöld lelkűek” vékony rétege. Akkor mégis mi lehet a motiváció?
Az egytényezős, vagyis az „egyen áras” hulladékkezelési díj megfizetésével a hulladékkezelő létesítmények, eszközök üzemeltetési, karbantartási, felújítási, pótlási költségét, a hulladéklerakó bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és a harminc évig történő monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költségét a számlázás és díjbeszedés költségét, a kapcsolódó környezetvédelmi kiadások költségét kell megtérítenünk.
A jogszabály értelmében díjcsökkentő tényező, ha a közszolgáltatónak a közszolgáltatás keretében keletkező melléktermékekből, avagy a hasznosításra eladott hulladékból bevétele származik.

A fentiek alapján tehát kétféleképpen csökkenhetnek költségeink

  1. az ürítések számától függő díj jelenik meg a számlán, tehát, ha kevesebb a szerves, egyben gyűjtött hulladék, kisebb gyakorisággal kell üríteni
  2. a szolgáltató költségei csökkenhetnek a szelektív gyűjtésből származó bevételek kapcsán, ezért a hulladékszállítási díj is csökkenhet
malac

mert a pénz beszél! – és a szelektív hulladékgyűjtés díjmentes

pite

mert a szomszéd kertje mindig zöldebb – az ország lakosságának 67%-a gyűjt szelektíven!

divat

mert a divat mondja meg, hogy ki vagy – a környezettudatosság divatos

nap

mert van új a nap alatt! – és a Körösi-szögi kistérségben: új hulladékgyűjtő szigetek minden településen

ttt

és mert TTT: a Körös-szögi ember takarékos, takaros és tisztán tartja környezetét!

Média

Szerződéskötés

Műszaki átadás

Sajtómegjelenések

PDF Közös erővel a tisztább, élhetőbb környezetért PDF Több mint 450 millió forint értékű hulladékgazdálkodási fejlesztések a Körös-szögi kistérségben PDF KÖZÉPPONTBAN A FENNTARTHATÓSÁG! PDF Megtörtént a kistérségi hulladékudvar és komposztáló telepek műszaki átadása.

Tájékoztató anyagok

Fotóalbum

Szelektív hulladékgyűjtés és házi komposztálás

Zöld Körös-szög a jövő

céltábla
dart

Környezetvédelmi célok

  • a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése,
  • a felhasználható hulladék komponensek anyagában történő tényleges hasznosítása,
  • az így csökkentett hulladékmennyiség biztonságos ártalmatlanítása,
  • a lerakandó hulladékok mennyiségi csökkentése,
  • a gyűjtésre kerülő hulladékok mennyiségi növelése,
  • a hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése,
  • A hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtésével megelőzzük az illegális hulladéklerakók újratermelődését,
  • A hulladékok szakszerű gyűjtésével, szállításával, hasznosításával ás ártalmatlanításával csökkentsük a hulladékok által okozott környezetterhelést,
  • A lakosság együttműködésével csökkentsük a térségben keletkező hulladékok mennyiségének növekedését különös tekintettel a biológiailag bontható hulladékokra,
  • A projekt megvalósítása során erősödjön a projekt irányítók, önkormányzatok képviselő testületei és a lakosság közötti együttműködés, melynek eredményeként javuljon a térség lakosainak, intézményinek, üzemeinek környezettudatos magatartása és ezáltal javuljon a térség általános környezeti állapota.

Lakossági célok

  • a veszélyes hulladékok szervezett gyűjtése,
  • a környezettudatos magatartás, és igény kialakítása,
  • a szelektív gyűjtés kiterjesztése,
  • házi komposztálás fejlesztése kertes házaknál

Ökológiai célok

  • az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, a hulladék mennyiségének csökkentése
  • az emberi egészség, a természeti és épített környezet hulladék okozta terhelésének mérséklése
  • a fenntartható fejlődés, a jövő generációk létfeltételeinek, lehetőségeinek biztosításához

Tudod-e?

Komposztálni mindenki tud, még az is, aki nem...

A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül 300 kg hulladékot termel. Ennek a háztartási hulladéknak jelentős hányada, kb. 30%-a komposztálható szerves anyag. A komposztálás lehetőséget ad arra, hogy a háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagokat visszajuttassuk a talajba.

Komposztálni mindenki tud, még az is, aki nem tud.

Aki a kertjében fűnyírás és sövénynyírás során keletkezett kerti nyesedéket sajnálja a kukába dobni, és ehelyett a bokrok, fák alatt, árnyékában szétteríti, talajtakarásra használja, az már majdnem felületi komposztálást végez. A természetben ez a folyamat magától zajlik le, csak utánoznunk kell.

De mit tegyen az érző lelkületű városlakó, a piacról keservesen hazacipelt friss zöldség hasznosítható részének fazékba kerülése után a konyhaasztalon maradt nagy kupac színes, harsogóan friss, gusztusos de emberi fogyasztásra alkalmatlan „szemét"-tel? Jó esetben valamelyik környékbeli gyerek kis állatkája kapja meg, de ekkora mennyiséget az sem tud eltüntetni. Mit tehet a háziasszony - egy sóhajtással kidobja a kukába.

Erre a problémára jó megoldás a helyi komposztálás, amely a környezetbarát lakók számára ad megoldást, hogy konyhai hulladékukat megnyugtató módon kezelhessék.

A talaj termőképességét elsősorban humusztartalma befolyásolja. A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz.

A komposztálás célja

  • a hulladékmennyiség csökkentése, és
  • a talaj javítása a szerves anyagok visszajuttatásával
  • a komposzt humusztartalmában a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy  a növények könnyen fel tudják venni azokat,
  • javul a talaj szerkezete, ami elősegíti levegőzését,
  • sötét színe segíti a talaj felmelegedését,
  • a komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása,
  • nő a talaj biológiai aktivitása,
  • a komposzban található hormonhatású anyagok serkentik a növények fejlődését,
  • nagyobb lesz a növények ellenállóképessége  a kórokozókkal és növényi kártevőkkel szemben,
  • a talaj tápanyagtároló képessége növekszik,
  • lassú a tápanyag feltáródása, kicsi a  kimosódás veszélye.

Mi kerülhet a fémkukába?

A kukába kerüljön: a konzervdoboz, a fém a fémfólia, a fém tubus, a főzőedény, a szerszám, a kábel, a drót, az italos doboz, a szerelvény, a cső, az acélpánt, az üvegekről levett fém kupak és fedél.

Semmiképp ne kerüljön bele: a félig telt, alján még lévő festékes, lakkos és olajosdoboz (ezeket vigyük veszélyes hulladékok gyűjtőhelyre), a mosogatógépek, a mosógépek, a gáztűzhely (ezeket vigyük a hulladékudvarokba), a nagyobb elektromotor, gép-, gépkocsi- és kerékpáralkatrészek (ezeket is  vigyük a hulladékudvarokba.)

Le kell-e venni a tejesdobozról a műanyag kupakot, mielőtt bedobjuk a papírgyűjtőbe?

Erre sokféle módszer létezik, az adott ország, város szelektív hulladékgyűjtő-rendszerétől függően. Van, ahol a papírhulladékkal közösen, van, ahol a műanyag hulladékkal együtt gyűjtik. Ezután a gyűjtött hulladék egy válogatóműbe kerül, és ott kiválogatják, majd bálázzák és így kerül a papírgyárba hasznosításra.  A gyűjtés szempontjából nagyon fontos, hogy a kiürült italos-dobozokat KILAPÍTVA dobjuk a megfelelő gyűjtő konténerbe.

Mit dobhatunk a papírgyűjtő-edénybe?

  • újságpapír,
  • kartondobozok összehajtva,
  • tiszta csomagolópapírok,
  • irodai papírhulladékok, telefonkönyv,
  • szórólapok és reklámkiadványok,
  • papírpohár, levélpapír,
  • ablakos boríték (a celofánt és a tűzőkapcsot az újrafelhasználás során eltávolítják),
  • pizzás doboz (tisztán),
  • italos karton

Mit dobjunk a színesüveg-gyűjtőbe?

Szelektíven gyűjthető: színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üveg.

NEM gyűjthető szelektíven: színezetlen, azaz fehér üveg, drótszövetes üveg, katedrálüveg, kerámia, porcelán, orvosságos üvegek

Kérjük, hogy az üveget mossák el illetve a üvegekről távolítsák el fémkupakot.

Betétdíjas vagy PET palackos italt vásároljak?

A betétdíjas üveg újra-használatakor nincs szükség nagy energiaigényű folyamatra. Az üveg gyártásába fektetett anyag és energia ebben sokáig használatban marad. Az üvegek tisztításához felhasznált mosószeres víz és a nehéz palackok szállítása is némi környezetszennyezést jelent ugyan, ez azonban sokkal kisebb mértékű, mint a gyártással járó környezetterhelés. Ha pedig mindezt összevetjük a PET-palackok gyártásával, szállításával, ártalmatlanításával, még meggyőzőbb eredményt kapunk. Ráadásul 1 db betétdíjas üveg használata kb. 40 db (azonos térfogatú) eldobós PET palack használatát váltja ki, hiszen az üveg kb. 40-szer tölthető újra.

Tehát ennyi. Továbbra is betétdíjas üveget válassz!

Újra-használat az is, amikor saját főzésű lekvárt, szörpöt töltünk az üvegekbe. A piaci kistermelők egy része is szívesen fogadja a visszavitt üvegeket. Jó lenne, ha a befőttes üvegeket is vissza lehetne váltani…

Ezen kívül jó, ha tudjuk, hogy amíg az üveg nincs szelektíven gyűjtve, nem tekinthető környezetbarát csomagolásnak, mivel nem bomlik le. Ha szelektíven gyűjtötted és dobtad ki, akkor reménykedhetsz abban, hogy újrahasznosítás áldozatává válik, és vagy újra csomagolóanyag lesz, vagy az útépítés során felhasznált, útérdesítésre szolgáló anyagként hasznosul.

Tudtad, hogy a szilveszteri pezsgős üveg szelektív gyűjtése fokozott „józanságot” igényel?

A pezsgő elfogyasztása után igazán összetett, józanságot igénylő hulladékkezelést kell megvalósítani. Több könnyen különválasztható hulladék típust foglal magába. Túlnyomó többségben színezett üveg, így üveg gyűjtőkonténerbe való.

Általában fém rögzítőpánt fogja vissza a nyomást, mely egyértelműen a fém gyűjtőbe megy, ez tulajdonképpen egy összesodort drót. Általában a pezsgők dísz kupakfóliázása alumínium fóliával van megoldva, ez viszonylag könnyen lefejthető és megint csak a szürke, azaz a fém gyűjtőedénybe helyezendő. A pezsgő dugója parafa, illetve műanyag amit megint külön kell kezelni mint hulladék.

Mindegyik része értékes és újrahasznosítható. Több mint érdekes, hogy az ép pezsgősüveg mint visszaváltható betétdíjas üveg megszűnt.

A szelektíven gyűjtött hulladékot a szállító autóban összeöntik?

Nem. Ugyan egy nagy gyűjtőedénynek tűnik, hogy külön konténerekbe öntik a szelektív hulladékot.

Komposztálható-e az ünnepek után kidobásra szánt fenyőfa?

Igen. Aprítóval feldarabolva kiváló tápértékű komposzt-alapanyag.

Projekt adatlapjai

Projektszám: KEOP-1.1.1/2F/09-11-2012-0005.
A projekt összköltsége: 621 969 571, -Ft
A támogatás összege: 572 366 826, -Ft
A projekt időtartama: 2013.06.07. – 2015.12.31.
Érintettek száma: kb 40.000 fő
Elérhetőségek:
Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása
tel: 06-66/400-140
székhely címe: 5540 Szarvas, Kossuth L. u. 19.